Párkapcsolat és szexualitás - a szakértő szemével

"Menjek vagy maradjak?" - 15 kérdés, amit mindenképp tegyél fel magadnak, ha a szakításon gondolkodsz

2017. február 15. - Kerek Kriszta

 divorce-4.jpg

Az elmúlt évtizedekben egyre emelkedett a válások száma Magyarországon. Ez a tendencia napjainkban is tovább folytatódik. Sokan, sokféleképpen próbálták megfejteni a titkát, hogy miért lépünk ki könnyedebben egy párkapcsolatból, mint akár 50 évvel ezelőtt.

Számos kutatás kezdődött, melyek egyértelműen megállapították, hogy a fogyasztói társadalom bizony a párkapcsolatokra is rányomja a bélyegét. Ahogyan új tv-t veszünk, és nem szerelőt hívunk, ha a régi elromlik, úgy cseréljük "ki" a régi párunkat is egy újabbra.

Azt hihetnénk, hogy képesek vagyunk tanulni a múlt hibáiból, és nem követjük el azokat újra a következő kapcsolatunkban, a statisztikák szerint azonban a második házasságok még mindig nagyobb arányban végződnek válással, mint az elsők. Ha egy üzlet beindul ugye...

Minden statisztikai adat mögött azonban egyéni sorsok bújnak meg. Kétségbeesett, átsírt éjszakák, akár hosszú évekig tartó őrlődés a döntésképtelenség miatt.

Menjek vagy maradjak?

Még a bántalmazó kapcsolatokban sem egyértelmű a válasz, pedig azt hihetnénk, hogy ezekben az esetekben nincs min gondolkodnia a bántalmazott félnek. 

Miért maradunk hát benne egy rossz párkapcsolatban? A leggyakoribb okok a következők:

61.jpg

  • önbizalomhiány/önértékelési zavar
  • vallási meggyőződés
  • anyagi függőség
  • családból hozott neveltetési minták
  • remény a változásra
  • társadalmi elvárások
  • egyedülléttől/változástól való félelem
  • gyermekek miatt
  • bűntudat
  • megalkuvás/belenyugvás

Vannak jobb és rosszabb időszakok. Néha erre billen a mérleg serpenyője, néha pedig arra. Kétségbeesésünkben mindent megteszünk, hogy megszüntessük a belső feszültséget, ami minden pillanatunkra rányomja a bélyegét.

Tanácsot kérünk a barátoktól és a családtagoktól. Önsegítő könyveket olvasunk. Kutakodunk az interneten a "jó" megoldás után. Éjszakákat forgolódunk álmatlanul, újra és újra végigzongorázva a lehetőségeinket. Egyetlen dolgot nem teszünk meg... Nem beszélünk a párunkkal. Egyedül, magunkban őrlődve próbálunk meghozni egy mindkettőnket érintő döntést. 

Ennek oka általában a félelem. Szeretnénk biztosak lenni a dolgunkban, mielőtt valami véglegesre szánjuk rá magunkat, valamint sokszor érezzük azt, hogy ha kimondjuk az érzéseinket, a gondolatainkat, akkor onnan már nincs visszaút, azok valósággá válnak. Addig, amíg csak bennünk érlelődnek, csinálhatunk úgy, mintha nem is léteznének... ha akarunk... vagy ha tudunk...

Hogy valamennyire megkönnyítsem a döntést, összegyűjtöttem 15 kérdést, amit mindenképpen tegyél fel magadnak, ha a szakításon gondolkodsz. Légy őszinte önmagadhoz! 

1. Több a rossz periódus a kapcsolatotokban, mint a jó?

2. Sokszor érzed magad levertnek, gyengének vagy betegnek?

3. Sokáig dolgozol, vagy késő estig a hobbidnak hódolsz, csak hogy ne kelljen otthon töltened az idődet?

4. Túl sokat eszel vagy szinte nincs is étvágyad?

5. Ott sírsz, ahol senki sem lát?

6. A párod elutasítja, hogy szakembertől kérjetek segítséget, pedig te már felvetetted, hogy ez lenne a megoldás a problémátokra?

7. Búskomorrá váltál, és szinte sosem nevetsz?

8. Nem vagy csak ritkán éltek szexuális életet, illetve amikor igen, akkor sem élvezed?

9. Inkább a barátaiddal, családtagjaiddal beszéled meg a problémádat, mint a pároddal?

10. Szégyenled a partnered, ha nyilvánosan kell vele megjelenned?

11. A rossz érzéseidet alkohollal vagy kábítószerrel próbálod csillapítani?

12. Az elmúlt hónapok anélkül teltek el, hogy kimondtátok volna a másiknak: szeretlek?

13. Magadban tartod a gondolataidat és az érzéseidet, csak hogy ne konfrontálódj a partnereddel?

14. Szeretnéd, hogy az elkövetkező évek mások legyenek, mint azok, amelyeket magad mögött hagytál? 

15. Újra belekezdenél a kapcsolatba, ha látnád, hogy hogyan fog alakulni?

Természetesen ebben az esetben nincs olyan kiértékelés, amely megmondaná, hogy hány "igennél" kell azonnal csomagolnunk, de általánosságban elmondható, hogy minél több az "igen" válasz, annál inkább a vége felé közelít egy párkapcsolat. 

Fontos megjegyezni, hogy (szinte) soha nem késő segítséget kérni. Ebben az esetben azonban a partner közreműködésére is szükség van, őt is be kell vonni a terápiába, mivel a PÁRkapcsolatot nem hozhatja helyre egyedül az egyik fél, még szakember segítségével sem.

A bejegyzés trackback címe:

http://kerekkriszta.blog.hu/api/trackback/id/tr9612262156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

fordulo_bogyo 2017.02.16. 09:29:43

A 15 kerdesre adott valasz utan hogyan javasolt donteni?

Csokáv 2017.02.16. 09:30:04

+1: megpróbáltad megbeszélni vele?

Kerek Kriszta 2017.02.16. 09:36:28

@fordulo_bogyo: Nincs egzakt válasz. Amennyiben alaposan megfontoltuk a 15 kérdésre adott válaszainkat, körvonalazódni fog bennünk hogy mit kellene tennünk. A lelkünk mélyén érezni fogjuk, hogy megéri "harcolni" a kapcsolatért, vagy a szakítás lenne a helyes döntés. Más kérdés, hogy hogyan cselekszünk, bármilyen érzés vagy "teszteredmény" ellenére. Bármi legyen is döntésünk, merjünk segítséget kérni, hogy végig tudjuk csinálni. A támogató környezet és a tudat, hogy nem vagyunk egyedül, számíthatunk másokra, nagyon sokat segíthet.

Kerek Kriszta 2017.02.16. 09:40:43

@Csokáv: Így van, ez lenne a legfontosabb. Volt erről szó a cikkben, és arról is, hogy általában miért nem merünk erről beszélni a párunkkal, annak ellenére, hogy közösen meghozott döntésnek kellene hogy legyen minden párkapcsolatra vonatkozó elhatározás.

Anna Major 2017.02.16. 16:43:52

Szerintem a végső döntést azért nem beszéljük meg a párunkkal, mert már évek óta próbálunk megbeszélni dolgokat és nem megyünk semmire. A helyzet inkább elmérgesedik.
Szakember segítségével lehet hogy menne de tapasztalataim szerint ettől a legtöbb férfi elzárkózik. Ez persze azt is jelentheti, hogy nem fontos neki a kapcsolat megmentése. Legalábbis az én olvasatomban.
Valószínűleg mindnyájan tudjuk hogy ebben az esetben lépni kellene de a kényelem, a megszokás meg az ismeretletől való félelem erősebb. Főleg idősebb korban.

haXXor 2017.07.17. 20:32:40

Ezzel az a baj, hogy egy szimpla depresszió sok-sok igent hozna ki, amiről aztán kiderülhet, hogy mondjuk az el****ott gyermekkor a felelős érte. No, te kidobnád a párod, ha segítségre lenne szüksége?

Kerek Kriszta 2017.07.17. 20:40:59

@haXXor: Természetesen nem kell rögtön "kidobni" a párunkat, ha rosszabb időszaka van. Pont azon dolgozom, hogy a párkapcsolatokat megjavítsák és ne lecseréljék. Azt vallom, hogy minden segítséget és támogatást meg kell adni a másiknak. Viszont van egy határ. Ezt a határt nagyon nehéz megtalálni, ráadásul mindenkinél máshol van. Általánosságban azonban elmondható, hogy ha a kapcsolat bántalmazóvá válik, és ezalatt a lelki bántalmazást is értem, ha ön- és közveszélyes módon viselkedik a partnerünk vagy ha nem fogadja el a segítséget, akkor érdemes lépni. Mindenre van megoldás, ha a párunk nem él vele, akkor senki nem kötelezhető arra, hogy feláldozza magát és a saját életét is hagyja lerombolni.